Az emberek által teremtett mátrix

Az emberek által teremtett mátrix

   Mire is akarok ezzel a címmel utalni? Nem olyan régen találtam ki ezt a kifejezést, nyilvánvalóan nem én először, a mai társadalomra. Igazából maradjuk a modern társadalmak keretei között, hiszen ez a recept csak ott működik ahol a pénz és a mohóság irányít mindent.

Aki egy kicsit is nyitott szemmel jár, és képes még gondolkodni, az bizonyára észrevette hogy valami nagyon nincs rendben manapság az emberek mindennapi  életében. 

Tulajdonképpen szembemegyünk a természettel, és egy álvalsógába menekülünk. Egyszerűen a könnyebb utat választottuk, de a technikai fejlődés nem nyújt csak materiális javak, és az emberi lélek, szellem teljesen elcsökevényesedik. Egyre kevesebbet gondolkozunk, mindent elénk raknak készen, naphosszat ülünk a gép előtt és céltalanul bolyongunk az interneten, nehogy véletlenül önálló gondolataink támadjanak.

A fiatalok nem mennek ki a szabadba játszani mint régen, minden szabadidejüket lefoglalják, önmegvalósításra nem is szánnak fáradságot, hiszen ott van előttük a példa, amit eszetlenül követni kell.

Ez pedig az aktuális divat, vagy éppen az aktuális divattal szembemenő divat. A lényeg az, hogy minden leegyszerűsödött. Megveszed ezt a telefont, megveszed azt a farmer, és nem lesz több gondod az osztálytársaiddal, nem leszel kiközösítve, menő leszel. Ez persze a cselekedeteidre is igaz, piálj, dohányozz, légy egy tahó, és a nőknél is sikered lesz.

Nyilván nem mindenkinél működik ez a gyakorlatban, de erről majd később.

Meg van tervezve mindened, ha pedig véletlenül öntudatra ébrednél, és mást csinálnál mint amit elvárnának tőled, máris ki vagy közösítve, és végre lesz valaki akit lehet utálni, és bántani.

Ezért ez a nehezebb és a rögösebb út.

   A társadalom szempontjából alapvetően erről a két embertípusról írnék most.

Akik a könnyebb utat választják azok között is vannak akik valamennyire tisztában vannak azzal hogy csak felszínes a boldogságuk, de a többség fel se fogja ésszel, és azt hiszi hogy maximálisan jól, és teljesen kihasználva éli az életét. A társadalom pedig pont ezt várja el.

A látszatboldogság tipikus jelensége hogy mindig mindenből egyre több és jobb kell, hiszen a fogyasztásra felkínált dolgok csak pillanatnyi örömöt nyújtanak, ugyanis, és tessék most megkapaszkodni, nem ezek a dolgok azok amikre egy embernek szüksége van ahhoz, hogy teljes és boldog életet éljen. 

Gondolj bele, ha megveszel egy telefont, vagy egy ruhát  meddig okoz örömöt? És miért kell még egy annál is jobb telefon, és egy még újabb ruha?

Ebből a körből nincs kiszállás, egyre jobb és drágább dolgok kellenek, megunjuk a régit, és megveszünk mindent amit lenyomnak a torkunkon, és miért? A boldogság reményében.

De ezek a dolgok csak kis impulzusok, és a hiányérzet egyre nő az emberekben, ami még jobban a fogyasztásra készteti őket, olyan ez mint a drog.

Eközben pedig az emberi erkölcs, és szociális érzés teljesen elcsökevényesedik.

A technikai fejlődés mindent egyszerűbbé tett, és létrehozta az emberi mátrixot, megpróbáljuk eltakarni azt ami valójában folyik a világban, és látszatboldogságba menekülünk, úgy, hogy sokan nem is tudnak róla, csak vakon követik az előre megírt életük.

   És mi a helyzet azokkal az emberekkel akik a nehezebb utat választják? 

Vagyis próbálnak embernek maradni ebben a lebutított, elkorcsosult világban. Nem egyszerű a helyzet  számukra, igazából nagyon kevesen is vannak (vagyunk). Valószínűleg mindig is ki voltak közösítve valamilyen szinten, főleg az iskolás évek alatt figyelhető ez meg, persze lehetséges hogy könnyedén átvészelte ezek az éveket, de nem jellemző. Aki a mai modern világban túléli a középiskolát/gimnáziumot úgy, hogy még nem egy agyhalott zombi, az nagy eséllyel kibír már minden jellemformálására irányuló támadást.

Ezek az emberek csak vergődnek az életben (ebben az életben), és legtöbbször egész életükben boldogtalanok, nem azért mert nem tudnak boldogok lenni ugyanazoktól a dolgoktól, hanem azért mert ők tudják hogy mi az igazi boldogság.

A könnyebb út garantálja a "boldogságot", a nehezebb viszont lehetővé teszi A boldogságot.

Amit lehet hogy nem fog elérni az ember az életben, de meg van rá a reménye, ami a legsötétebb időszakokban is segít neki túlélni, hiszen ha tiszta a lelkiismerete joggal remélheti hogy van még esélye az életben beteljesülni.

Az pedig hogy mi az igazi beteljesül nem tudom megmondani, talán mindenkinek más. Nekem személy szerint az, hogy megtaláljam azt az embert akivel maximálisan azonosulni tudok, és úgy szeret majd ahogy én szeretem őt, semmi több nem kell.

Persze jelenleg ebből is csak a remény él bennem, de elég bonyolult a helyzetem, később talán kifejtem még.

Mindazonáltal ez az életmód rendkívül próbára teszi az embert, de képesnek kell lenni arra hogy kitartsunk saját magunk mellett. Tudom hogy nagyon kevesen vagyunk, és részben ezért is olyan nehéz így élni, én is magányosan érzem magam az "emberek" között, többek közt ezért is kezdtem el blogolni. Lehet nem is fogja elolvasni ezeket a sorokat senki, de ha mégis, és ő is hasonló ember erkölccsel, saját gondolatokkal és őszinte tiszta lélekkel, talán örömmel olvassa írásaimat.

   Úgy döntöttem nem várok többet a csodára, és teszek is valamit azért hogy az esélyt megadjam magamnak és másoknak. Kérlek emelkedjetek felül a fogalmazási és helyesírási hibáimon, nem szoktam visszaolvasni amit írok :P

   Nagyon magasröptűre sikerült ez az írás, a következőben épp ezért le fogok menni a mocsokba :D és sokkal tárgyilagosabban igyekszem bemutatni mit látok a mai társadalomból, főleg a fiatalok terén, mert mégiscsak köztük mozogtam legtöbbet, és a legproblémásabb korosztálynak tartom őket. Továbbá kielemzem majd a "stílusokat", és persze valamikor muszáj írnom a szerelemről is, mert az egy nagyon jó dolog:).